(3) Szakítószilárdság
A felszakadási szilárdság azt a maximális nyomást jelzi, amelyet a papír képes ellenállni, általában kPa-ban kifejezve. A papír szakítószilárdságának változási görbéje hasonló a törési hosszhoz. A szakítószilárdságot befolyásoló fő tényezők a szálak kötőereje és a szálak átlagos hossza, ezt követi a szálak szilárdsága és a szálak összefonódási állapota stb. A papírformálás kulcsfontosságú hordozójaként a Paper Machine Plain Fabric hálószerkezete közvetlenül befolyásolja a szálak átszövési egyenletességét, ezáltal alapvetően befolyásolja a szakítószilárdságot.
Amikor a papír eltörik, nem csak húzóerő, hanem szakítóerő is ki van téve. Ha a pépesítés mértéke viszonylag magas, a szálak átlagos hosszának csökkenésével a felszakítási szilárdsági görbe gyorsabban esik le, mint a szakítási hossz görbe. Érdemes megjegyezni, hogy a jó-minőségű Paper Machine Plain Fabric bizonyos mértékig enyhítheti ezt a csökkenő tendenciát, és a száleloszlás optimalizálásával javíthatja a papír repedésállóságának stabilitását.
(4) Hajtásállóság
A hajtogatószilárdság azt jelenti, hogy egy papír hányszor képes ellenállni a 180 fokos oda-vissza hajtogatásoknak bizonyos feszültség mellett. A Paper Machine Plain Fabric légáteresztő képességének egyenletessége befolyásolja a nedvesség eloszlását a papírlap szárítási folyamata során, és a nedvességeloszlás egyenletessége szorosan összefügg a szálak rugalmasságával. Ezért közvetetten befolyásolja a papír hajtogatási tartósságát.
A hajtogatószilárdságot befolyásoló tényezők közé tartozik a szálak átlagos hossza, a szálak kötőereje, a szálak elrendezése a papírlapban, maguk a szálak szilárdsága és rugalmassága, stb. A hajtási tartósság a törési hosszgörbéhez hasonlóan növekszik a pépesedési fok növekedésével, azaz fordulási pont a maximális érték elérése után következik be. A szálkötési szilárdság befolyása a hajtogatószilárdságra nem olyan jelentős, mint a törési hosszra, de az átlagos szálhossz jelentős hatással van a hajtogatási tartósságra. Ezért a hajlítási teherbírási görbe fordulópontja korábban jelenik meg, mint a törési hossz, vagyis amikor a pépesítési fok nem túl magas, a hajtogatószilárdság csökkenni kezd.
A hajtogatási állóképességet nem csak a szálak kötőereje és a szálak átlagos hossza befolyásolja, hanem a szálak rugalmassága is, a rugalmasság pedig szorosan összefügg a papír nedvességtartalmával. Egy bizonyos tartományon belül a papír nedvességtartalmának növelése javíthatja a szálak lágyságát és hatékonyan javíthatja a papír hajtogatási állóképességét. Ha azonban a nedvességtartalom bizonyos mértékig megemelkedik, a szálak kötőerejének jelentős csökkenése miatt csökken a hajtogatószilárdság. A Papír hajtogatási tartósságának javítása érdekében a pépesítés során ügyelni kell arra, hogy a szálak jó duzzadásúak és finom szálképzésűek legyenek, a szálak vágó hatását lehetőség szerint kerülni kell. Ezért a pépesítéshez célszerű könnyű kést használni. Ugyanakkor jó minőségű-papírgép sima szövetet kell használni a szálak egyenletes összefonódása érdekében, és meg kell akadályozni, hogy a papírlap túlságosan kiszáradjon. A megfelelő nedvességtartalom fenntartása rugalmassá teszi a szálakat, a papírlapok pedig jó hajtogathatósággal rendelkeznek.
