A rostok kötőerejét számos tényező befolyásolja. A pépesítés fő befolyásoló tényezője mellett szorosan összefügg olyan tényezőkkel, mint az alapanyagok típusa, a szálak kémiai összetétele, a szálak hossza és fizikai tulajdonságai, a szálak elrendezése a papírlapban, az adalékanyagok használata, valamint a későbbi szárítási folyamat során alkalmazott kerek huzalszövött szárítószita. A konkrét leírás a következő:
1.A nyersanyagok hatása
A különböző típusú nyersanyagok fizikai szerkezete és kémiai összetétele nagyon eltérő. Általánosságban elmondható, hogy a vegyi fapép rendelkezik a legerősebb kötőerővel, ezt követi a pamutpép, ezt követi a fűpép, és a legrosszabb a mechanikus pép. Bár a pamutszálak kötőereje nem a legnagyobb, jó szilárdságuk, hosszú hosszuk és erős felületi átszövő erejük miatt a belőlük készült papír szilárdsága viszonylag nagy, a papírlap szakítószilárdsága pedig különösen jó. Érdemes megjegyezni, hogy az alapanyagok jellemzői közvetve is befolyásolhatják a későbbi szárítási hatékonyságot. Például a pamutpép rostokból kialakított papírlapok jobban kompatibilisek a kerek huzalszövött szárítószitával, ami csökkentheti a szálkötő erő elvesztését a szárítási folyamat során.
2. A hemicellulóz hatása
A hemicellulóz tartalma jelentős hatással van a kötőerőre. Mivel a hemicellulóz molekulalánca rövidebb, mint a cellulózé, sok szabálytalanul elrendezett oldallánca van, és nincs kristályos szerkezete. Hidrofilitása nagyon erős. Pépesítés során könnyen felveszi a vizet, duzzad és finom rostos, növeli a szálak fajlagos felületét és több hidroxilcsoportot szabadít fel. Ezért ez elősegíti a papír szilárdságának javítását. Különösen a pépesítés korai szakaszában a szakítószilárdság és a szakítószilárdság javulása nyilvánvalóbb. Ha viszonylag nagy mennyiségű hemicellulózt tartalmazó pép képződik, a Round Wire Woven Dryer Screen egyenletes szárító hatása alatt a szálak közötti hidroxilcsoportok stabilabbak, tovább erősítve a kötőerő előnyeit.
3. A cellulóz hatása
A cellulóztartalom és a polimerizáció mértéke is befolyásolja a rostok kötőerejét. A magas cellulóztartalmú és nagy polimerizációs fokú szálak jobb szilárdsággal és nagyobb kötőerővel rendelkeznek, ha papírt készítenek. Ezzel szemben a szálak kötőereje viszonylag kicsi. Általában úgy gondolják, hogy a magas szilárdsági és sűrűségű papírtípusokhoz, mint például a szénpapír, a kondenzátorpapír és a bankjegypapír, magas cellulóztartalmú és nagy polimerizációs fokú nyersanyagokat kell választani. Az ilyen típusú, csúcsminőségű-papírokhoz általában nagy pontosságú, kerek huzalszövött szárítószitát választanak a szárítási folyamat során, hogy elkerüljék az egyenetlen szárítás miatti szálkötőerő csökkenését. Ellenkező esetben, ha a papír minősége rossz, vagy általános nyomdapapír esetén alacsonyabb cellulózpolimerizációs fokú nyersanyagokat lehet választani.
4. A lignin hatása
A magas lignintartalmú pépnek gyenge a hidrofilitása, nehezen pépesíthető, és alacsony a rostok közötti kötőereje. A kapott papír kis sűrűségű és gyenge szilárdságú. A lignin ugyanis leginkább a P és S rétegben oszlik el, ami befolyásolja a rostok duzzadását és finomrostképzését. A mechanikus fapép magas lignintartalommal, alacsony kötési szilárdsággal és gyenge papírszilárdsággal rendelkezik. Eközben a magas lignintartalmú papírlapok hajlamosak egyenetlen zsugorodásra a szárítás során. A Round Wire Woven Dryer Screen jó légáteresztő képessége azonban enyhítheti ezt a jelenséget, és csökkentheti az egyenetlen zsugorodás okozta szálkötőerő károsodását.
5. A szálhossz befolyása
A rosthossznak két fogalma van: magának a szálnak a hossza és a cellulóz szál hosszúsága a pépesítés után. A gyártás során elsősorban a pép rostok hosszára vonatkozik a pépesítés után. A szálak pépesítés utáni hosszát a papírtípus követelményei szerint határozzuk meg. A túl hosszú szálak nem tesznek jót a papírlap egyenletességének. A szálak hossza fontos összefüggésben van a papír szilárdságával, és ennek a szakadásállóságra gyakorolt hatása különösen jelentős. Amikor a szálak kötőereje bizonyos mértékig megnő, a szálhosszúság hatása a kötőerőre nyilvánvalóbbá válik. A magas lignintartalmú mechanikus fapépnél a rostok kötőereje gyenge, a papírgyártás szilárdsága szempontjából fontosabb a rostok hossza. A papírlap megfelelő hosszúságú rostjaiból kialakított összefonódó szerkezet stabilabb. Ha érintkezik a kerek huzalszövött szárítószitával, az erő egyenletesen alkalmazható, és a szálak kötőereje egyenletesebb lesz a szárítás után.
6. Az adalékanyagok hatása
Hidrofil anyagok, például keményítő, fehérje, karboxi-metil-cellulóz és növényi gumi hozzáadása a péphez fokozhatja a rostok kötőerejét. Ezeknek az anyagoknak a szerkezete ugyanis poláris hidroxilcsoportokat tartalmaz, amelyek erősíthetik a szálak közötti kötést, és szilárdabbá tehetik a szálak közötti kötést. Ezzel szemben hidrofób anyagok, például gyanta, paraffin és töltőanyagok hozzáadása a péphez befolyásolja a szálak közötti kötést, és csökkenti a papír szilárdságát. Az ilyen anyagok hozzáadása ugyanis elszigeteli a szálakat egymástól, csökkenti a szálak érintkezési felületét, és csökkenti a szálak kötőerejét. Megjegyzendő, hogy egyes adalékok megváltoztathatják a papírlap felületi tulajdonságait. A megfelelő kerek huzalszövött szárítószita kiválasztásával megakadályozható, hogy az adalékanyagok a háló felületéhez tapadjanak, és biztosítható, hogy a szálkötési erőt ne zavarja a szárítási folyamat.
