(5) Szakadási fok
A szakítószilárdság a papír szakadással szembeni ellenállásának mértéke, mN-ben kifejezve.
A szakítószilárdságot befolyásoló elsődleges tényező az átlagos szálhossz, ezt követi a szálkötési szilárdság, a szálorientáció, a szálszilárdság és a szálak átlapolása.
Nevezetesen, a szálfonás szorosan kapcsolódik a papírgyártási folyamatokhoz. Például a poliészterképző szövet szövési szerkezete és működési stabilitása közvetlenül befolyásolja a szálak egyenletes eloszlását és összefonódását a szalagon, ezáltal alapvetően befolyásolja a szakítószilárdságot.
A kezdeti pépesítési szakaszban a megnövekedett szálkohézió a rostok hosszának minimális csökkenését eredményezi, ami a szakítószilárdság jelentős növekedéséhez vezet.
Ezt követően a rostok hosszának csökkenése a szakítószilárdság gyors csökkenését okozza. Például a szulfit fapép szakítószilárdsága 18-25 SR-nél kezd csökkenni, míg a hajtogatási szilárdság 50 SR körül kezd csökkenni. A törési hossz jellemzően 60-80 fokos SR-nél kezd csökkenni.
Ezenkívül a szálak eredendő szilárdsága és átlapolási mintáik jelentősen befolyásolják a szakadásállóságot.
A szálak orientációja a papíron belül nagymértékben befolyásolja a hosszirányú és keresztirányú szakítószilárdságot. Mivel a papír több hosszirányban orientált szálat tartalmaz, mint a keresztirányban elhelyezett szálakat, a keresztirányú szakítási ellenállás következetesen meghaladja a hosszirányú szakítószilárdságot.
Ezenkívül a szárítási folyamat során a szőtt szárítószövetek egyenletes tartást és tapadást biztosítanak a papírlapnak, ami közvetve befolyásolja a szálak elrendezését és kohézióját, végső soron pedig a papírtermék végső szakítóképességét.
(6) Tömörítés
A sűrűség a papír tömörségét jelenti, gramm per köbcentiméterben mérve.
A papír merevsége folyamatosan növekszik a magasabb pépesedési fok és a szálkötési szilárdság növekedésével.
A merevségi görbe nem mutat inflexiós pontokat.
A merevség gyorsan növekszik a korai pépesítési szakaszban, mielőtt fokozatosan lelassulna.
Ez azért van így, mert a késői pépesítési szakaszban a szálak erősen hidratáltak, megduzzadtak és rostossá váltak, ami megnehezíti a merevség további javítását.
A merevség befolyásolja a papír tulajdonságait és fizikai szilárdságát. A papír merevségének növelése csökkenti a kész papír áteresztőképességét és nedvszívó képességét, míg bizonyos határokon belül növeli a papír szakítóhosszát és szakítószilárdságát, de csökkenti a szakítószilárdságát.
Számos tényező befolyásolja a papír merevségét, beleértve a cellulóz pépesedési fokát, a pép típusát, a hemicellulóz-tartalmat, a szalag víztelenítési körülményeit és a préselési/sajtológép nyomását.
Ezek közül a poliészterképző szövetek víztelenítő teljesítménye határozza meg a nedves papír kezdeti merevségi szerkezetét, míg az utólagos -sajtolásos szárítás során a szőtt szárítószövetek légáteresztő képessége és felületkialakítása kritikus szerepet játszik az egyenletes nedvességeltávolításban és a szoros szálkötésben, ami végső soron befolyásolja a végső merevséget.
Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb péppépesítési fok, a nagyobb hemicellulóztartalom és a megnövekedett préselési nyomás a kész papír nagyobb merevségét eredményezi.
(7) átlátszatlanság
Az átlátszatlanság a papír fény{0}}elzáró képességére utal.
A papír átlátszatlanságát befolyásoló elsődleges tényező a szálkohézió.
A nagy-pépszerű anyagokban a szárítás során a szorosan összekötött szálak minimális hézagokat hoznak létre, csökkentve a fényszórást, és több fényt engednek át. Ez növeli a papír átlátszóságát, miközben csökkenti az átlátszatlanságot.
Erősen átlátszatlan papír előállításához alacsony hemicellulóztartalmú pép ajánlott, mivel a hemicellulózban{0}}dús pép könnyen hidratálódik.
Ezenkívül magas -törésmutató-kitöltőanyagokat kell választani. A szárítás során a papír feszességének növelése, valamint a préselési és kalanderezési nyomás csökkentése megfelelően növeli a fényszórási képességet, miközben minimalizálja a fényáteresztést.
A szárítási szakaszban a megfelelő felületi jellemzőkkel rendelkező szőtt szárítószövetek használata segít megőrizni a papír mikroszkopikus érdességét, ezáltal javítja a fényszórási hatást és fenntartja a nagy átlátszatlanságot.
