Pépminőség-ellenőrzés
A pépesítési folyamat során a hígtrágya változásainak nyomon követése és a pép minőségének ellenőrzése érdekében a pépesítés minőségi vizsgálatát kell végezni. A gyártás során jellemzően a zagykoncentrációt, a pépesítési fokot és a nedves tömeget vizsgálják. A pép minősége közvetlenül befolyásolja a poliészter formázószövet használati hatását és élettartamát. Kísérleti kutatáshoz vagy a hígtrágya minőségének pontosabb megértéséhez gyakran ellenőrzik a rostok hosszát, hidratációs fokát, vízvisszatartási fokát, szitálást stb. Néhányan a szálak külső fajlagos felületét, a szálkötési területet, a finomságot és a szál kristályosságát is mérik. Ezen mutatók pontos szabályozása fontos alapot jelenthet a poliészter formázószövet kiválasztásához és az üzemi paraméterek beállításához. Az alábbiakban bemutatunk néhány fő pépesítési minőségi mutatót.
1. Finomság
A verés mértékét általában a zúzás fokának nevezik. A pép kiszáradási folyamatának nehézségét tükrözi, átfogóan jelzi az olyan ütési műveletek hatását, mint a rostvágás, hasítás, duzzadás és hidratálás. A pép dehidratáló tulajdonsága közvetlenül befolyásolja a vízszűrés hatékonyságát és a poliészter formázószövet képződési minőségét. Ennek a mutatónak a fő hátránya, hogy nem tudja pontosan tükrözni a pép tulajdonságait, mivel a pép kiszáradását számos tényező befolyásolja, és ezeknek a tényezőknek a befolyása a papírlap tulajdonságaira nem mindig lineáris. Például a szálak finom rostosítása befolyásolja a pép kiszáradási tulajdonságait, és javítja a papírlap szilárdságát, miközben csökkenti a poliészter formázószövet kopását és meghosszabbítja élettartamát. A szálvágás a pép kiszáradási tulajdonságait is befolyásolja, és csökkenti a papírlap szilárdságát. Ezért két különböző ütési módszert alkalmazhatunk, például szálvágást vagy finomszálasítást, hogy azonos fokú verést érjünk el, de a pép tulajdonságai és szilárdsága teljesen eltérő. Ezért a termelésben nem elegendő pusztán a verés mértékére hagyatkozni a termelés irányításához. Más mutatókat, például a szál hosszát is meg kell mérni annak biztosítására, hogy a pép megfelel-e a poliészter formázószövet működési követelményeinek.
Számos módszer létezik a cellulóz vízszűrési teljesítményének tesztelésére. Közülük a verőfok és a szabadfok meghatározásának módszerei a legelterjedtebbek. A külföldi országokban többnyire a kanadai standard free diplomát (CAE), míg Kínában a Schöber-verőfokozatot (SR) használják inkább. A szabadfok és a verőfok mérésének elvei és eszközei hasonlóak, de a felhasznált pép mennyisége és az ábrázolási módok eltérőek. Minél nagyobb a verőfok, annál kisebb a pép szabad foka. A szabad fokozat és a verőfok felcserélhető, a mérési eredmények pedig kulcsfontosságú referenciaként szolgálhatnak a poliészter formázószövet működési paramétereinek optimalizálásához.
2. Szálhossz
A szálhossz mérésének általános módszerei közé tartozik a mikroszkópos módszer és a szálak nedves tömegének módszere. Az, hogy a szál hossza egyenletes és ésszerű, közvetlenül befolyásolja a poliészter formázó szövet formáló hatását és a papírlap minőségét.
(1)Mikroszkópos módszer
A szálakat felhígítottuk és előkészítettük a szekcióhoz. A szálak hosszát mikroszkóp alatt, mikrométeres skála segítségével mértük. Ez a módszer nemcsak pontos, hanem lehetővé teszi a rostok szélességének mérését, valamint a rostok morfológiájának és a pép összetételének közvetlen megfigyelését is. Átfogóan felmérheti a pép minőségét, és ezáltal meghatározhatja, hogy az alkalmas-e a kiválasztott poliészter formázószövethez. Hátránya azonban, hogy sokáig tart, és nem alkalmas gyártásra.
Manapság a szálhossz mérését egyre inkább a Kajaani Fiber Analyzer vagy az FQA Fiber Quality Analyzer segítségével végzik. Ezek a műszerek pontosan tudják mérni a szálak hosszát és finomságát, valamint érzékelni tudják a szálhossz és finomság eloszlását is, így pontos adattámogatást nyújtanak a poliészter formázószövet kiválasztásához és a papírgép működési paramétereinek beállításához.
